A Yellowstone Nemzeti Park a vil�g legr�gibb nemzeti parkja. A 8980 n�gyzetkilom�teren elter�l� park az Amerikai Egyes�lt �llamokban van, Wyoming, Montana �s Idaho �llamok ter�let�n. H�res gejz�rjeir�l, h�forr�sair�l �s a park ter�let�n tal�lhat� egy�b geotermikus jelens�gekr�l. Grizzly medv�k, farkasok, szabad b�l�nycsord�k �s j�vorszarvasok is lakj�k. A Nagy Yellowstone �korendszer k�zponti r�sze, a F�ld legnagyobb �rintetlen �korendszereinek egyike. A parkban tal�lhat� a vil�g egyik legismertebb gejz�rje, az Old Faithful gejz�r. Yellowstone j�val a t�rt�nelmi id�k el�tt hatalmas vulk�nkit�r�s helysz�ne volt, amelynek sor�n �ri�si mennyis�g� hamu ter�tette be a K�z�pnyugat-Egyes�lt �llamok nagy r�sz�t, Mexik� �szaki r�sz�t �s a csendes-�ce�ni partvid�k egy r�sz�t. A kit�r�s mellett elt�rp�l a St. Helens 1980-as kit�r�se: az egykori hatalmas magmakamra 85-sz�r 45 kilom�teres kalder�t hagyott maga ut�n. Yellowstone-ban az ut�bbi 2,1 milli� �vben h�rom nagy kit�r�s volt, a legut�bbi 640 000 �vvel ezel�tt. Ezen id�szakon bel�l ezek a F�ld legnagyobb kit�r�sei voltak, amelyek kl�mav�ltoz�sokhoz is vezettek. (L�sd m�g: Szupervulk�n). A park a Yellowstone foly�r�l kapta a nev�t. Eredetileg francia vad�szok nevezt�k el "Roche Jaune"-nak (val�sz�n�leg a Hidatsa nyelv� "Mi tsi a-da-zi" n�vb�l), a k�s�bb ide�rkez� angol nyelvet besz�l� trapperek pedig ezt "yellow stone"-ra ford�tott�k ("s�rga k�"). K�zkelet�, hogy a foly�t a Yellowstone-i Grand Canyon s�rga szikl�ir�l nevezt�k el, de az indi�n n�v ink�bb a mai Billings (Montana) k�zel�ben l�that� s�rg�s mered�lyeket jel�lhette eredetileg.