• N�pess�g: 300 milli� (2006) Kor�bbi adatok: 226 milli� (1980), 250 milli� (1990), 278 milli� (2001).
• Etnikai megoszl�s: feh�r (nem spanyolajk�): 73,9%, afro-amerikai: 12,4%, �zsiai: 4,4%, �slakos: 0,9%, egy�b/t�bb etnicit�s�: 8,3%; spanyolajk�: 14,8%
• Term�szetes szaporod�s: 0,6%. Sz�let�si ar�ny: 14‰. Hal�loz�si ar�ny: 8‰. Nett� migr�ci�: 3‰.
• V�rhat� �lettartam: 78 �v
• �letkori megoszl�s: 0–15 �vesek: 21%, 16–64 �vesek: 66%, 65+ �vesek: 13%.
• V�rosi lakoss�g ar�nya: 75%.
• Legn�pesebb v�rosok (agglomer�ci�ikkal egy�tt): New York: 31 milli�, Los Angeles: 17 milli�, Chicago: 14 milli� (2007).
• Vall�si megoszl�s: protest�ns: 55%, r.k.: 37%, zsid�: 4,1%, ortodox: 2,8%.

Az Egyes�lt �llamok n�pess�gn�veked�se rendk�v�l gyors egy fejlett orsz�ghoz k�pest, azonban lehets�ges hogy 2050-re megv�ltozik a nemzetis�gek ar�nya. A nem spanyol feh�rek r�szar�nya 55% k�r�li �rt�kre cs�kkenhet, a spanyolajk�ak viszont t�ll�phetik a 20%-ot, az �zsiaiak pedig a 8%-ot. A feket�k ar�ny�t 15% k�r�li �rt�kre becs�lik. A bev�ndorl�s f�k�nt Mexik�b�l ir�nyul, amelyet m�r egyre jobban korl�toznak. Az USA-ban a csal�dok jelent�s r�sz�ben 3 vagy 4 gyermek is sz�letik, f�k�nt a k�z�poszt�lyban. A n�pess�g n�veked�shez ugyanakkor csek�ly m�rt�kben hozz�j�rul a v�rhat� �lettartam tart�s n�veked�se, �s a csecsem�haland�s�g cs�kken�se. El�rejelz�sek szerint 2050-ben az USA n�pess�ge el�rheti a 420 milli�t.

Az amerikai n�pess�g 85-90% -a tartozik valamelyik vall�si felekezethez. Egyes adatok szerint a nem h�v�k, �s a v�laszad�st megtagad�k ar�nya 10-15%. Hab�r egy 2003 -as felm�r�sben a vall�sosak ar�nya a 30 �ven aluliak k�zt 85-88%. Ez az ar�ny a 30 �ven fel�liek k�zt 92-95%. Egyes emberek id�sebb korukban d�ntenek vall�si felekezethez tartoz�s mellett.