A 19–20. sz�zad fordul�j�n jelent�s volt az eur�pai bev�ndorl�s, ami biztos�totta a gyors gazdas�gi fejl�d�s �ltal megk�v�nt munkaer�t. A 20. sz�zad elej�re az USA felsorakozott a vil�g nagy ipari hatalmai k�z�. Az els� vil�gh�bor� idej�n az USA az Antant-hatalmakkal szimpatiz�lt, az amerikai k�zv�lem�ny azonban sok�ig idegenkedett att�l, hogy beavatkozzanak az eur�pai hatalmak �gyeibe, amikor azonban 1917-ben N�metorsz�g meghirdette a korl�tlan tengeralattj�r� h�bor�t Nagy-Britannia ellen, az USA bel�pett a h�bor�ba, melyet 1918-ban meg is nyertek.

Az ezt k�vet� �vek �vek gyors gazdas�gi fellend�l�s�t nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g szak�totta meg. A v�ls�gb�l val� kil�bal�sra Franklin Delano Roosevelt eln�k meghirdette a New Deal-nek („�j ir�ny”) nevezett politik�t, mely szerint recesszi�s id�szakban az �llamnak kell beruh�z�sokkal seg�teni a gazdas�got.

Az Egyes�lt �llamok a m�sodik vil�gh�bor�ban sem l�pett be a kezdet�n, de a k�lcs�nb�rleti t�rv�ny alapj�n ut�np�tl�ssal �s hadianyaggal seg�tette Nagy-Britanni�t, K�n�t �s a Szovjetuni�t. Az amerikai k�zv�lem�nyre dr�mai hat�st gyakorolt azonban a Pearl Harbor elleni v�ratlan jap�n t�mad�s �s a k�vetkez� nap 1941. december 9-�n az USA hadba l�pett a tengelyhatalmak ellen. A II. vil�gh�bor� 1945-�s sz�vets�ges gy�zelm�ben Egyes�lt �llamok roppant gazdas�gi erej�nek fontos szerepe volt. A h�bor�ban meggyeng�lt Nagy-Britannia hely�be Amerika l�pett, �s az v�lt a kapitalista vil�g vezet� hatalm�v�.