Alabama:
Becenv: Yellowhammer State
Terlet: 50 768 sq.mi. (131 483,336 km2)
Legmagasabb pont: Cheaha Mountain 2 405 ft. (733 m)
Npessg: 4 376 700
Fvros: Montgomery
Legnagyobb vros: Birmingham
Alabama llam az gynevezett „Deep South” rgi tagja, ide tartozik mg tovbbi hrom llam, Arkansas, Louisiana, s Missisippi is. Ezt a tbb mint 500 000 km2 nagysg terletet kzpen a Mississippi foly szeli kett, kelet fel egszen az Appalache-hegysgig, nyugaton pedig a Nagy-Alfldig terjed. Ritkn lakott rgirl van sz, amely mezgazdasgi jelleg, szp trtnelmi hagyomnyokkal, szubtrpusi ghajlattal.
Alabama llamot kisebb erdsgek s termkeny sksgok jellemzik, dlen a Mexiki-bl s Florida, szakon Tennesse llam hatrolja. Alabamban elszr a francia telepesek jelentek meg az 1700-as vek elejn, az egyre nagyobb szmban rkez, ksbb angol telepesek az 1800-as vek elejre teljesen kiszortottk az slakos indinokat.
Montgomery, amely Alabama llam fvrosa, egyben a dli llamok ltal ltrehozott Konfderci els fvrosa is volt az 1861-1865-ig tart polgrhborban. Itt tallhat a Konfderci els Fehr Hza is, amely most mzeumknt mkdik. A vros jelents szerepet jtszott a fekete polgrjogi mozgalomban is, amelyenk rvn a fekete lakossg teljes jog llampolgrsgot kapott, ennek llt emlket a vros polgrjogi emlkmve.
Az llam legnagyobb vrosa az egykori aclipari kzpont Birmingham. Ma mzeum zemel a rgi vasm pletben, ez a Sloss Furnaces National Historic Landmark s a rmai tzisten 17 mter magas vasszobra ll a vasrcet ad Red Mountain tetejn. rdemes mg felkeresni a Birmingham Museum of Art-ot, ahol egy csodlatos mvszeti gyjtemny nzhet meg.
Fontos mg megemlteni Mobile vrost, amely az llam dli rszn fekv festi szpsg kiktvros, a polgrhborban a dli llamok egyik legfontosabb kiktje volt, itt tallhat a Mardi Gras Cottage Museum, amelyet rdemes megnzni. s vgl, de nem utols sorban Alabamban tallhat a filmekbl is ismert Huntsville vrosa, ahol a NASA rhajzsi Kzpontja tallhat, ennek egy rsze a turistk ltal is ltogathat, st egy letnagysg rreplgp is megtekintehet |