A jelenlegi er�k csaknem fel�vel, 17 ezer f�vel n�veli az Egyes�lt �llamok az Afganiszt�nban harcol� er�inek l�tsz�m�t. Barack Obama eln�k err�l - els� csapatvez�nyl�sek�nt - a Pentagon egy h�ttel ezel�tti javaslat�ra, a "roml� helyzet stabiliz�l�s�ra" d�nt�tt. "S�rg�s odafigyel�sre �s gyors cselekv�sre van sz�ks�g... mivel a t�libok er�re kapnak..., az al-Kaida pedig a pakiszt�ni hat�r melletti mened�k�b�l fenyegeti Amerik�t" - k�z�lte a Feh�r H�z. A d�li �s a keleti orsz�gr�szbe vez�nyelt harcol� alakulatokr�l van sz�. Az els�, nyolcezer f�s er�s�t�s m�jus v�g�n �rkezik a helysz�nre, �s egy tenger�szgyalogos exped�ci�s dand�r adja. �ket k�t h�nappal k�s�bb egy 4 ezer f�s Stryker-dand�r k�veti.

A siets�gre utal ugyanakkor, hogy a fennmarad� 5 ezer f� alakulatait m�g nem jel�lt�k ki. Washington l�that�an tart az ellens�ges harci cselekm�nyeknek a kedvez�bbre fordul� id�j�r�ssal p�rhuzamos meg�l�nk�l�s�t�l. Az USA 155 katon�ja esett tavaly �ldozatul, a legt�bb az�ta, hogy a h�bor�t a szeptember 11-i terrort�mad�sok nyom�n 2001 okt�ber�ben megind�tott�k. - Hossz� er�lk�d�s lesz ez, �s �szint�n sz�lva �gy gondolom, nagyon �vatosnak kell lenn�nk a c�lokkal kapcsolatban, amelyeket �nmagunk el� kit�z�nk Afganiszt�nban - mondta p�r hete a szen�tus egy bizotts�ga el�tt Robert Gates v�delmi miniszter, kijelentve: "nem k�ts�ges, hogy Afganiszt�n ez el�tt�nk �ll� legnagyobb katonai kih�v�s". Ez a Bush-korszakhoz k�pest - amelyben az ut�bbi �vekben Gates szint�n a Pentagon �l�n �llt - jelent�s hangs�lyv�lt�st jelent az iraki hadsz�nt�r rov�s�ra. Gates meghallgat�s�t annyiban is �rdemes felid�zni, hogy azon "m�lyen szkeptikusnak" mondta mag�t a l�tsz�m tov�bbi n�vel�s�vel kapcsolatban. �gy v�lte, az afg�n hadseregnek �s rend�rs�gnek mag�nak kell �tvennie a vezet� szerepet, hogy a helyi lakoss�g ne forduljon az amerikaiakkal szemben. Jelenleg az USA mintegy 38 ezer katon�ja szolg�l az orsz�gban, augusztusban a NATO-er�kkel egy�tt 87 ezren lesznek m�r.

Az Obama-korm�ny ek�zben �talak�tja az Afganiszt�n-strat�gi�t. Ennek r�szletei egyel�re nem ismertek; �prilis elej�re, a NATO-cs�csra kell k�szen lennie, amelyet a londoni, p�nz�gyi cs�cstal�lkoz�val egy�tt az �j eln�k els� tengerent�li �tj�nak terveznek. A strasbourg-kehli cs�cson az amerikai eln�k v�rhat�an az afganiszt�ni er�fesz�t�sek n�vel�s�t s�rgeti a sz�vets�gesekn�l. A k�zv�lem�ny szkeptikus: a The Washington Postban szerd�n k�z�lt felm�r�s szerint az amerikaiak 34, m�g az afg�nok 18 sz�zal�ka szerint kell er�s�teni a csapatokat, 29, illetve 44 sz�zal�kuk pedig ellenzi ezt.

Mike Mullan tengernagy, a vez�rkari f�n�k�k egyes�tett bizotts�g�nak eln�ke nemr�g azt mondta: az elm�lt �vben 40 sz�zal�kkal n�tt Afganiszt�nban az �ngyilkos mer�nyletek �s az �tmenti robbant�sok sz�ma. A t�libok szerinte megf�leml�tik a lakoss�got, az iszl�m harcosok folyamatosan j�nnek �t a pakiszt�ni hat�ron. Elismerte: "m�g k�zel�ben sincsenek" a helyi rend�rs�g megfelel� biztons�gi k�pess�geiben kit�z�tt c�lnak. Michael Hayden t�bornok, a CIA a napokban lek�sz�nt igazgat�ja a terrorkock�zat szempontj�b�l az iszl�m fanatizmus az afg�n-pakiszt�ni hat�rvid�ki meleg�gy�t nevezte a legvesz�lyesebbnek.